This article is a brief formulation of a radical thesis. We start with the formalist doctrine that mathematical objects have no meanings; we have marks and rules governing how these marks can be combined. That's all. Then I go further by arguing that the signs of a formal system of mathematics should be considered as physical objects, and the formal operations as physical processes. The rules of the formal operations are or can be expressed in terms of the laws of (...) physics governing these processes. In accordance with the physicalist understanding of mind, this is true even if the operations in question are executed in the head. A truth obtained through (mathematical) reasoning is, therefore, an observed outcome of a neuro-physiological (or other physical) experiment. Consequently, deduction is nothing but a particular case of induction. (shrink)

This article is a brief formulation of a radical thesis. We start with the formalist doctrine that mathematical objects have no meanings; we have marks and rules governing how these marks can be combined. That's all. Then I go further by arguing that the signs of a formal system of mathematics should be considered as physical objects, and the formal operations as physical processes. The rules of the formal operations are or can be expressed in terms of the laws of (...) physics governing these processes. In accordance with the physicalist understanding of mind, this is true even if the operations in question are executed in the head. A truth obtained through (mathematical) reasoning is, therefore, an observed outcome of a neuro-physiological (or other physical) experiment. Consequently, deduction is nothing but a particular case of induction. (shrink)

Dialogus a tudatról, az ösztönről meg az alkalmazkodásról -- A szabadság és az érték -- Az ember magasabbrendű érzelmi viszonyairól -- Az ember "szubsztancionális" és "funkcionális" szükségleteiről -- Teremtés és programozás -- A szép pszichológiája -- Modern szerelem vagy cinizmus? -- Freud és a modern emberfelfogás -- A konfliktusról.

1. Fejezetek az etika történetéből a görögöktől a 18. század végéig -- 2. Fejezetek a 19-20. század etikai gondolkodásának történetéböl.

Az esztétikai viszony és a művészet keletkezése.--Plehanov öröksége.--Plehanov társadalomfilozófiájának alapvonásai.--A Materializmus és empíriokriticizmus történelmi tanulságai.--Mihail Lifsic harcos esztétikája.--Örökség és újrakezdés.--Lukács György moszkvai írásai.--Az egyenlőtlen fejlődés esztétikája.--Elvtársunk, Bálint György.--Otthonra talált eszmék.--Fakult frakk, műfoltokkal. Lukács György tanulmányozásáért.--Egy Lenin-idézet ferde fordításáról.--Az örökségről van szó.

Az etika és esztétika tükrében tűnnek fel a korunkra jellemző társadalmi és kulturális jelenségek, hálózatok és diskurzusok, olvasva Márfai Molnár László - ahogy ő nevezi - alkalmazott filozófiai írásait. Az összeállításban összesen tizenegy esszé kapott helyet. Az első (Kockázati tőke és kreativitás) azt az ellentmondást elemzi, amely a tudás vélt időtlensége, stabilitása és a valóság múlékonysága között feszül. A folytatásban a szerző kísérletet tesz az elmúlt időszak új kommunikációs modelljének a továbbgondolására; vizsgálja a virtuális hálózatok társadalomra, lokális tudásra és "offline" (...) intézményekre gyakorolt hatását; kifejti meglátásait azokról az új antropológiai modellekről, amelyek hatási kimutatható a kortárs pedagógiában; illetve a korunkban radikálisan megváltozott fogyasztásfogalom lehetséges következményeit, ennek etikai vonatkozásait gondolja át. A kötet második felében olyanokról esik szó, mint az internethasználó és hálózati közösségek etikájának eredete, önálló értékrendjének kialakulása; az internetes bolhapiac sajátosságai, jellemzői; Marcel Duchamp tevékenységének újraértelmezése néhány kortársi elmélet segítségével; a "gender studies" világszerte érvényesülő tényezővé válásának a következményei; Simone Weil filozófiáján belül a modernség demokráciaelméletének és személyiségfogalmának "misztikus-anarchista" kritikája; valamint a túlélés és megértés antropológiai összefüggései. A kiadvány felsőoktatási és szakgyűjtemények anyaga. (shrink)

SummaryWe present a systematic discussion of the structural and conceptual simplifications of proofs of standard theorems afforded by nonstandard methods and examine to what extent the resulting nonstandard proofs satisfy the informal criterion of “plausibility”. We introduce the concept of a “standard detour” and show that all nonstandard proofs considered avoid such detours. Among the proofs examined are proofs of the Intermediate Value Theorem, the Riemann Integration Theorem, the Spectral Theorem for compact Hermitian operators, and the Arzela‐Ascoli Theorem.RésuméNous discutons systématiquement (...) les simplifications structurelles et conceptuelles apportées par des méthodes non standard aux démonstrations de théorèmes standard et examinons jusQuà quel point de telles démonstrations non standard satisfont à un critère informel de plausibilityé. Nous introduisons la notion de détour standard et montrons que toutes les démonstrations non standard considérées évitent de tels détours. Parmi les démonstrations examinées: celles du théoréme de la valeur intermédiate, du théorème ?on;intégration de Riemann, du théorème spectral pour les opérateurs hermitiques compacts et du théorème ?on;Arzelà‐Arcoli.ZusammenfassungWir stellen eine systematische Betrachtung der durch die Nichtstandard‐Methoden gegebe‐nen strukturellen und begrifflichen Vereinfachungen von Beweisen von Standardsätzen an, und untersuchen, wie weit die entstandenen Nichtstandard‐Beweise das informelle Kriterium der Plausibilität erfüllen. Wir führen den Begriff eines Standard‐Umweges ein, und zeigen, dass alle betrachteten Nichtstandard‐Beweise solche Umwege vermeiden. Unter den betrachteten Beweisen befinden sich Beweise des Zwischenwertsatzes, des Riemannschen lntegralsatzes, des Spektralsatzes für kompakte, hermitische Operatoren, und des Theorems von Arzelà‐Ascoli. (shrink)

A critique of--and alternative to--pure narrative approaches to life-history, offered by a distinguished Hungarian philospher.

<I>The Handbook of Business Ethics is a substantially revised new edition of <I>Ethics in the Economy, currently in its third printing. With new content and revised material, the contributors rally against the concept that ethics is only an instrument for improving business efficacy. They see ethics as fundamental to all levels of economic activity, from individual and organizational to societal and global.<BR> Globally, the ethicality of economic actions is often highly questionable and in many respects unacceptable. The ethical nature of (...) the economy should be considerably improved, but there is an inherent paradox: if we want to develop the ethicality of our economic affairs only as a means of achieving higher efficiency, in the final analysis we will fail. We have the chance to improve the ethical quality of our economic activities only if our motivation is genuinely ethical, that is, only if we want to realize ethical conduct for its own sake. (shrink)